1Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!
2Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.
3Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
4A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
5A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.
6Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!
7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.
8Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
9A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
10Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!
11A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.]