1A Kóráh fiainak zsoltáréneke.
2Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.
3Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.
4Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
5Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
6Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
7Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
8A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
9A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela.
10A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
11A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
12Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
13Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
14Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek: [ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig! ]