1Grádicsok éneke.
2Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól [és ]a csalárd nyelvtől!
3Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra [készek.]