1Akkor majd kedveled a helyesen bemutatott áldozatokat, az égőáldozatot és a teljes áldozatot. Akkor majd áldozhatnak oltárodon bikákat. A karmesternek: Dávid tanítókölteménye,
2abból az időből, amikor az edómi Dóég Saulhoz ment, és jelentette neki, hogy Dávid Ahimelek házába érkezett.
3Mit dicsekszel gonoszságoddal, te nagy hős? Hiszen Isten szeretete mindig megmarad!
4Romlásomra törsz, te cselszövő! Nyelved olyan, mint az éles borotva.
5A rosszat szereted, nem a jót, a hazugságot, nem az igaz beszédet. (Szela.)
6Szeretsz bántó szavakat mondani, álnok a nyelved.
7Össze is tör téged az Isten végleg, megragad, kiránt sátradból, kitép gyökerestül az élők földjéből. (Szela.)
8Látják ezt az igazak és félnek, rajta meg nevetni fognak.
9Ez az az ember - mondják -, akinek nem kellett Isten oltalma, hanem nagy gazdagságában bízott, és a megrontásban volt erős.