1Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát.
2Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.
3Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.
4De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!
5Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk.
6Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.
7Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!
8Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
9az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén.
10Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!
11Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
12Mit fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett?
13A szabadulásért fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem.
14Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat, egész népe jelenlétében.
15Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát.
16Ó URam, én a szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia: levetted rólam a bilincset.
17Hálaáldozatot mutatok be neked, és az ÚR nevét hirdetem.
18Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
19az ÚR házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!