1A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen.
2Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában.
3Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat.
4Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.
5Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.
6Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő.
7Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája.
8A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
9Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.
10Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.
11A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.
12Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.
13Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják.
14Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?
15Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.
16Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.
17Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja.
18A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.
19A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár.
20Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.
21Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.
22Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát.
23Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.
24Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.