Job 26
1 Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta:
2 Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját?
3 Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod?
4 Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled?
5 Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak.
6 A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs eltakarva a pusztulás helye.
7 Ő terjesztette ki északot a kietlenség fölött, megerősítette a földet a semmiség fölött.
8 Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk.
9 Eltakarta trónusát, felhőt terjesztett ki fölötte.
10 Határt szabott a vizeknek, ott, ahol a világosság találkozik a sötétséggel.
11 Az egek oszlopai meginognak, és megrendülnek fenyegetésétől.
12 Erejével lecsillapította a tengert, értelmével szétzúzta a szörnyeteget.
13 Leheletétől kiderült az ég, amikor kezével átdöfte a menekülő kígyót.
14 Pedig ez csak a szegélye útjának! S milyen halk szót hallunk tőle! De hatalmas mennydörgését ki tudná elviselni?