1Dávidé. Örökkévaló, hozzád emelem lelkemet!
2Benned bízom, Istenem, ne kelljen csalódnom, s ne engedd, hogy ellenségeim kigúnyoljanak!
3Senki se csalódjon, aki benned bízik! Akik elárulnak téged, azok csalódjanak, ne jussanak semmire!
4Örökkévaló, mutasd meg, melyik a te utad, taníts engem, hogy lábad nyomát kövessem!
5Vezess és taníts, hogy igazságodban járhassak, hiszen te vagy Szabadítóm, Istenem, csak benned reménykedem szüntelen.
6Kérlek, gondolj szeretetedre és kegyelmedre, Örökkévaló, mert azok öröktől fogva és örökké tartanak!
7Ne emlékezz ifjúkorom vétkeire és bűneimre! Kegyelmed szerint gondolj rám, mert jóságos vagy, Örökkévaló!
8Bizony, jó az Örökkévaló, és igazságos! Még a bűnösöket is jóra tanítja.
9Az alázatosokat igazságosan vezeti, megtanítja őket útjaira.
10Bizony, aki az Örökkévaló útján jár, az megismeri kegyelmét és hűséges szeretetét! Mert így bánik azokkal, akik szövetségét és ígéreteit megőrzik!
11Örökkévaló, sokat vétkeztem ellened, de bocsáss meg nekem jóságodért!
12Aki teljes szívvel tiszteli és féli az Örökkévalót, annak ő megmutatja, melyik utat válassza!
13Áldott az ilyen ember! S utódai megmaradnak a földön, amelyet Isten nekik ígért.
14Az Örökkévaló bizalmába fogadja, akik imádják őt, és szövetségére tanítja őket.
15Az Örökkévalóra nézek szüntelen, mert ő szabadít ki minden bajból!
16Örökkévaló, nézz rám, légy kegyelmes hozzám, mert gyenge és magányos vagyok!
17Enyhítsd szívem aggodalmát, ments ki bajaimból!
18Vedd észre, mennyi baj és próbatétel vesz körül, és bocsásd meg minden bűnömet!
19Nézd, mennyi ellenségem van, akik gyilkos szándékkal gyűlölnek engem!
20Istenem, védj meg, és ments meg tőlük, hiszen benned bízom, ne kelljen csalódnom!
21Ártatlanságom és egyenességem védjen meg, mert rád várok, Istenem, hogy megszabadíts!
22Ó Istenem, mentsd ki Izráelt minden bajból!