1Az idők végén az Örökkévaló házának hegye fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken, messze kimagaslik a dombok közül, s hozzá gyűlnek a nemzetek.
2Tömegek özönlenek hozzá, s így hívja egyik a másikat: „Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére, Jákób Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, s járhassunk ösvényein!” Mert Sionból származik a tanítás, Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.
3Igazságosan ítél a nemzetek között, és megfenyít sok erős és messze lakó népet, hogy kardjukból ekét kovácsoljanak, lándzsáikból szőlőmetsző késeket. Nép a népre többé kardot nem emel, fiait harcra már nem tanítja soha.
4Békességben és jólétben élvezik majd kertjeik gyümölcsét, a szőlőt és fügét, s nem kell félniük semmitől. Így lesz, mert az Örökkévaló, a Seregek Ura mondta ezt!
5Hiszen minden nép a maga istenének uralma alatt él, de mi az Örökkévalót, Istenünket követjük, és uralma alatt élünk örökké!
6„Abban az időben — azt mondja az Örökkévaló — összegyűjtöm a sántákat, összeszedem a szétszórtakat, akiket megbüntettem.
7A sántákat maradékká teszem, a szétszórtakat erős nemzetté, és az Örökkévaló uralkodik majd rajtuk Sion hegyén attól fogva mindörökké.
8Te pedig, nyájnak őrtornya, Sion népének hegye, visszatér hozzád a korábbi hatalom, Jeruzsálem népének királyi uralma.”
9Miért kiáltozol hát oly keservesen? Talán nincs közötted királyod? Vagy elvesztek tanácsadóid, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a szülő asszonyt a vajúdás?
10Vajúdj és gyötrődj, Sion leánya, mint a szülő asszony, mert el kell hagynod városod, és a mezőn tanyázol, Babilóniába hurcolnak titeket! De onnan is megmenekülsz, kivált téged az Örökkévaló ellenséged kezéből, és megszabadít!
11Sok nemzet gyűlt össze ellened, s ezt mondják: „Rontsunk rá, teperjük a földre, legeltessük szemünket a Sion romjain!”
12De ők nem értik az Örökkévaló gondolatát, nem ismerik terveit! Mert az Örökkévaló akarta őket összegyűjteni, mint kévéket a szérűre, amikor eljön a cséplés ideje.
13Olyan erős leszel, Sion népe, mint vas-szarvú, bronz-patájú bivaly! Zúzd össze a nemzeteket, taposd meg és csépeld őket, mint a búzát a szérűn! Gazdagságukat pedig add az Örökkévalónak, vagyonukat az Egész Föld Urának!