1Ezek után Mózes és Áron a fáraó elé járultak, és azt mondták neki: „Ezt üzeni neked Izráel népének Istene, az Örökkévaló: »Engedd szabadon népemet, hadd menjenek a pusztába, hogy ott ünnepet tartsanak nekem!«”
2De a fáraó így válaszolt: „Kicsoda az »Örökkévaló«, hogy parancsoljon nekem? Miért engedjem el Izráel népét? Nem ismerek semmiféle »Örökkévalót«, és nem engedem Izráelt elmenni!”
3Mózes és Áron mégis folytatta: „A héberek Istene megjelent nekünk. Kérünk, engedd meg, hadd menjünk el a pusztába háromnapi útra, hogy ott áldozzunk Istenünknek, az Örökkévalónak! Ha nem megyünk, megharagszik ránk, és betegséggel vagy háborúval sújthat bennünket.”
4Egyiptom királya így válaszolt: „Mózes és Áron! Ne merészeljétek a népet elvonni a munkájuktól! Most pedig menjetek vissza ti is dolgozni!
5Az a nép már úgyis nagyon elszaporodott, ti meg éppen most akarjátok velük abbahagyatni a munkájukat?!”
6A fáraó még aznap kiadta a parancsot az izráeliek egyiptomi felügyelőinek és a héber munkavezetőknek:
7„Ezentúl ne adjatok többé szalmát a héber munkásoknak a vályogtégla készítéséhez! Menjenek, és gyűjtsenek ők maguk szalmát!
8De a megkövetelt téglaszámot ne csökkentsétek! Ezután is ugyanannyit készítsenek minden nap, mint eddig! Az a bajuk, hogy ellustultak! Ezért könyörögnek hozzám, hogy engedjem el őket istenüknek áldozni.
9Dolgozzanak keményebben, akkor majd nem lesz idejük rá, hogy ilyen hazugságokra hallgassanak!”
10Az egyiptomi felügyelők és a héber munkavezetők tehát kihirdették a népnek: „Ezt parancsolja nektek a fáraó: Ezentúl nem kaptok szalmát a téglák készítéséhez.
11Menjetek, és gyűjtsetek magatoknak, ahol találtok! De ezután is ugyanannyi téglát kell készítenetek minden nap, mint eddig!”
12Az izráeliek szétszéledtek egész Egyiptom földjén, hogy legalább polyvát gyűjtsenek a téglakészítéshez, ha már szalma nincsen.
13Az egyiptomi felügyelők hajszolták őket, hogy a napi téglamennyiséget ugyanúgy szolgáltassák be, mint korábban, amikor még kaptak szalmát.
14Az egyiptomi felügyelők veréssel büntették azokat az izráeli munkavezetőket, akiknek munkásai nem tudták teljesíteni a napi normát. Őket hibáztatták: „Miért nem teljesítettétek sem tegnap, sem ma a kiszabott normát, úgy, mint azelőtt?”
15Emiatt az izráeli munkavezetők a fáraóhoz fordultak panaszukkal: „Szolgáid vagyunk, urunk! Miért bánsz velünk ilyen kegyetlenül?
16Szalmát nem kapunk a téglakészítéshez, mégis megkövetelik tőlünk, hogy ugyanannyi téglát készítsünk! Nézd urunk, még meg is vernek bennünket a feletteseink, mert minket hibáztatnak, pedig a te néped tehet erről, nem mi!”
17De a fáraó elzavarta őket: „Lusták vagytok, az a bajotok! Azért akartok elmenni a pusztába annak az »Örökkévalónak« áldozni!
18Menjetek vissza dolgozni! Szalmát nem kaptok, de a megszabott normát mégis teljesítenetek kell!”
19Az izráeli munkavezetők látták, hogy bajban vannak, mert a fáraó nem akarja csökkenteni a napi téglaszámot.
20Amikor kijöttek a palotából, összetalálkoztak Mózessel és Áronnal,
21és ezt mondták nekik: „Verjen meg titeket az Örökkévaló! Ti vagytok az oka, hogy a fáraó és szolgái meggyűlölték népünket! Ti adtatok okot rá, hogy elpusztítsanak bennünket!”
22Ezután Mózes az Örökkévalóhoz fordult, és így panaszkodott: „Ó Uram, miért bánsz ilyen rosszul a népeddel? Miért is küldtél engem ide?
23Hiszen bementem a fáraóhoz, hogy nevedben beszéljek vele, de azóta még jobban nyomorgatja népedet! Te pedig egyáltalán nem szabadítottál meg minket!”