1Ászá uralkodásának harminchatodik évében Baasá, Izráel királya bevonult Júda országába, és Ráma városában elkezdte egy erődítmény kiépítését. Azért tette ezt, hogy ellenőrzése alatt tarthassa a Júdába vezető utat, és megakadályozza, hogy bárki oda bejusson, vagy hogy onnan kijöhessen.
2Ekkor Ászá aranyat és ezüstöt hozott ki az Örökkévaló házából, és a királyi palotából. Az egészet elküldte Benhadadnak, Arám királyának, aki Damaszkuszban uralkodott, és ezt üzente neki:
3„Kössünk szövetséget, ahogy apám és a te apád is szövetségesek voltak! Ezt az ezüstöt és aranyat neked küldtem. Bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy Baasá vonuljon vissza.”
4Benhadad teljesítette Ászá kérését, és hadseregét Izráel ellen küldte. Megtámadták Izráel városait: Ijjónt, Dánt, Ábél-Máimot és Naftáli raktár-városait.
5Amikor Baasá ezt meghallotta, abbahagyta a rámai erődítmény építését, és elvonult onnan.
6Akkor Ászá király összegyűjtött Júdából minden férfit, és elhordatta az építőanyagot — a köveket és a gerendákat —, amit Baasá összegyűjtött Rámában. Ezekkel azután Geba és Micpá városait erősítette meg.
7Ezután Hanáni, a „látó” elment Ászához, Júda királyához, és ezt mondta neki: „Mivel nem az Örökkévalóban, Istenedben bíztál, hanem Arám királyában, azért menekült meg a kezed közül Arám királyának a hadserege.
8Nem emlékszel, milyen hatalmas sereggel jöttek ellened az etiópok és a líbiaiak, mennyi harci szekérrel és lovassal? De mivel az Örökkévalóban bíztál, ő mégis a kezedbe adta őket.
9Mert az Örökkévaló szeme át- meg átfésüli az egész Földet, és keresi azokat, akik teljes szívvel-lélekkel bíznak benne és ragaszkodnak hozzá, hogy erejét és hatalmát megmutassa abban, ahogyan megsegíti őket. Ostobán döntöttél ebben a dologban, ezért mostantól fogva háborúk lesznek ellened.”
10Emiatt Ászá annyira megharagudott Hanánira, hogy börtönbe záratta. De nem ő volt az egyetlen, akivel Ászá igazságtalanul bánt; másokat, egyszerű embereket is bántalmazott ebben az időben.
11Ászá tettei az elsőtől az utolsóig meg vannak írva Júda és Izráel királyainak könyvében.
12Uralkodásának harminckilencedik évében Ászá súlyosan megbetegedett: a lábait valamilyen betegség támadta meg. Azonban ebben a helyzetben nem az Örökkévalót kereste, és nem az ő segítségében bízott, hanem az orvosokban.
13Nem sokkal ezután — uralkodása negyvenegyedik évében — meg is halt, akárcsak ősei.
14Dávid városában temették el, abba a sziklaüregbe, amelyet magának készíttetett. Sírját, amelybe fektették, megtöltötték jó illatú fűszerekkel és balzsammal, majd nagy tüzet gyújtottak a tiszteletére.