1És ezek után, mint egy nagy sokaságnak hangos szavát hallottam az égben, amely ezt mondta: „Halleluja, Az üdvösség és dicsőség és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké.
2Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, mert elítélte azt a nagy paráznát, aki a földet megrontotta paráznaságával, mert megtorolta rajta szolgáinak vérét.
3És másodszor is mondták: Halleluja, annak füstje felszáll örökkön örökké.“
4És leborult a huszonnégy vén és a négy élőlény, és imádták az Istent, aki királyi székében ült, és így szóltak: „Ámen! Halleluja!“
5És a királyi szék felől szózat hallatszott, amely ezt mondta: „Dicsérjétek a mi Istenünket ti szolgái mindnyájan, akik félitek őt, kicsinyek és nagyok!“
6És hallottam, mint egy nagy sokaság szavát, és mint nagy vizek zúgását, és mint erős mennydörgés szavát: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!
7Örüljünk és örvendezzünk és adjunk dicsőséget neki, mert eljött a Bárány menyegzője, fölkészült menyasszonya
8és megadatott neki, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó gyolcsba. A fehér gyolcs a szentek igaz cselekedetei.
9És ezt mondta nekem: „Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak!“ És ezt mondta: „Ezek Isten igaz beszédei.“
10És leborultam lába előtt, hogy imádjam őt, de ezt mondta nekem: „Meglásd, ne tedd! Szolgatársad vagyok neked és a te atyádfiainak, akiknél Jézus bizonyságtétele van. Istent imádd, mert Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke.“
11És láttam, hogy az ég megnyílt, és íme egy fehér ló, és aki azon ült, azt így hívják: Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és hadakozik.
12Szemei olyanok, mint a tűz lángja, fején sokágú korona, rajta egy név volt írva, amit senki sem tud, csak ő maga.
13És vérrel behintett ruhába volt öltözve, és a neve ez: Isten Igéje.
14És mennyei seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.
15És szájából éles kard jött ki, hogy azzal sújtson a pogányokra, és ő fogja azokat vasvesszővel legeltetni, és ő fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját.
16És az ő ruhájára és derekára oda volt írva az ő neve: királyok Királya és uraknak Ura.
17És láttam egy angyalt állni a napban és hangos szóval kiáltott mindenféle madárnak, amely az ég közepén repdesett: „Jöjjetek, gyűljetek egybe Isten nagy vacsorájára,
18hogy egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát és a hatalmasok húsát és a lovaknak és a rajtuk ülőknek húsát és minden szabad ember és rabszolga húsát, kicsikét és nagyokét.“
19És láttam, hogy a fenevad és a föld királyai és az ő seregeik egybegyűltek, hogy hadakozzanak az ellen, aki a lovon ült és az ő serege ellen,
20de foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki annak színe előtt csodákat tett, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, és akik imádták annak képét. Mindkettőt elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vetették.
21A többieket megölte a lovon ülő kardja, amely szájából jött ki, a madarak mind jóllaktak azok húsával.