Psalms 30
1 Dicsérlek, Örökkévaló, mert felemeltél, nem engedted, hogy ellenségeim legyőzzenek!
2 Örökkévaló, Istenem, segítségért kiáltottam hozzád, és meggyógyítottál.
3 Kiemelted lelkemet a halottak országából, megmentettél, hogy ne szálljak a sírba.
4 Ti, akik az Örökkévalót hűséggel követitek, énekeljetek zsoltárokat neki, dicsérjétek szent nevét!
5 Mert haragja csak pillanatig tart, de jósága egész életemben kísér! Este sírva fekszem le, de reggel már örömre ébredek.
6 Amíg jól ment sorom, azt gondoltam, semmi baj nem érhet.
7 Amíg kegyelmed körülvett, az élet csúcsán éreztem magam. De mikor elfordítottad arcodat tőlem, halálra rémültem.
8 Hozzád kiáltottam, Örökkévaló, kegyelemért könyörögtem:
9 „Mi haszna, ha meghalok, ha sírba szállok? Ha porrá leszek, dicsér-e téged az a por? Hirdeti-e hűségedet az embereknek?”
10 Hallgass meg, Örökkévaló, könyörülj meg rajtam! Ó, Örökkévaló, segíts!
11 Gyászomat örömre fordítottad! Levetted rólam a szomorúság gyászruháját, és víg örömbe öltöztettél,
12 hogy dicsérjelek, és soha ne hallgassak el! Örökkévaló, én Istenem, örökké dicsérlek téged!