1Örökkévaló, ítélj meg engem, mert ártatlanul éltem, és benned bíztam, ingadozás nélkül!
2Vizsgálj meg, Örökkévaló, és próbálj meg, tisztítsd meg szívemet és szándékaimat!
3Mert mindig kegyelmedre nézek, szereteted által élek.
4Nem barátkozom bajkeverőkkel, semmi közöm képmutatókhoz.
5Utálom a gonoszok társaságát, nem ülök közéjük sohasem.
6Kezeimet mosom, ártatlan vagyok, így jövök oltárodhoz, Örökkévaló,
7hogy énekkel dicsérjelek, és elmondjam csodás tetteidet!
8Örökkévaló, szeretem házadat: a helyet, ahol dicsőséged lakik!
9Ne számíts engem a bűnösök közé, ne pusztíts el a gyilkosokkal együtt!
10Ők mindig gonoszat terveznek, és markukat tartják, hogy megvesztegessék őket.
11Én azonban ártatlanságban élek, szabadíts hát meg, Istenem, kegyelmezz nekem!
12Lábam biztos talajon áll, s áldalak a nagy gyülekezetben, ó, Örökkévaló!