Psalms 143
1 Örökkévaló, halld meg imádságomat! Hallgasd meg kérésemet! Válaszolj nekem igazságod és hűséged szerint!
2 Kérlek, ne perelj velem, szolgáddal, hiszen veled szemben senkinek nem lehet igaza!
3 Ellenségem üldöz, összetör, földre tipor, életemre tör, sírgödör mélyére akar taszítani, a rég meghaltak közé.
4 Szellemem már fárad, reményét veszti, szívem is dermedten hallgat.
5 Mégis eszembe jutnak tetteid, Örökkévaló, elgondolom éveimet és kezed munkáit.
6 Feléd nyújtom kezeimet, szomjas lelkem utánad sóvárog, Örökkévaló, ahogy a száraz föld esőért kiált!
7 Siess hozzám, Örökkévaló, segíts, már alig pislákol bennem a szellemem! Ne fordulj el tőlem, mert hamarosan a halottakhoz leszek hasonló!
8 Hadd halljam minden reggel újra jóságodat, hiszen benned bízom! Mutasd meg, melyik úton induljak el, mert hozzád emelem lelkemet!
9 Örökkévaló, hozzád menekülök védelemért, ments meg ellenségeimtől!
10 Taníts akaratod teljesítenem, te vagy Istenem! Jó Szellemed vezéreljen engem egyenes úton!
11 Mentsd meg életem, Örökkévaló, saját magadért! Igazságod szerint húzz ki a bajokból!
12 Mutasd meg, hogy szeretsz, és verd meg ellenségeimet! Pusztítsd el, akik életemre törnek, mert szolgád vagyok!