1Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó, mert hűséges szeretete örökké tart!
2Ezt hirdesse mindenki, akit az Örökkévaló megváltott, akit az ellenségtől megszabadított,
3akiket összegyűjtött sok-sok országból, keletről és nyugatról, észak és dél felől!
4Megmentette azokat, akik a pusztában vándoroltak, úttalan utakon bolyongtak, keresték a várost, ahol lakhassanak, de nem találták.
5Éheztek és szomjaztak, lelkük kifáradt, testük kimerült.
6De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
7Vezette őket egyenes úton, hogy a városba jussanak, ahol békességben lakhatnak.
8Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
9Mert inni adott a szomjazónak, és betöltötte az éhező lelkét minden jóval.
10Megmentette azokat, akik a halál árnyékában, sötétségben ültek, nyomorúsággal és vasláncokkal megkötözve,
11mert Isten szava ellen lázadtak, a Felséges tanácsára nem hallgattak.
12Ezért szívüket szenvedéssel alázta meg, megbotlottak, elestek, nem volt, aki segítsen rajtuk.
13De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
14A sötétségből és a halál árnyékából kihozta őket, és köteleiket széttépte.
15Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
16Mert a vaskapukat összetörte, és záraikat szétzúzta!
17Megmentette azokat, akik ostobán Isten ellen lázadtak, és bűneik miatt szenvedtek.
18Már az ételtől is undorodtak, a halál kapujához közeledtek,
19de mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
20Parancsolt, és azok meggyógyultak, a haláltól megmenekültek.
21Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
22Hálával áldozzanak, és öröménekkel hirdessék az Örökkévaló tetteit!
23Akik hajóikon tengerre szálltak, hogy a nagy vizeken kereskedjenek,
24azok is látták az Örökkévaló nagy tetteit, még ott, a mélységes vizeken is!
25Mert az Örökkévaló parancsolt, és viharos szél támadt, felkorbácsolta a hullámokat,
26hogy hajójuk az égig emelkedett, majd megint a mélybe zuhant. Minden bátorságuk elolvadt a veszedelemben,
27szédültek és tántorogtak, mint a részegek, hajózó tudásuk semmit sem segített.
28De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből,
29a vihart lecsendesítette, a tenger hullámait elsimította.
30Örülhettek ismét a nyugodt vizeknek, és az Örökkévaló a kívánt kikötőbe vezette őket.
31Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
32Dicsérjék őt, mikor az emberek összegyűlnek, dicsérjék őt a nép vezetői előtt!
33Az Örökkévaló folyókat szárított ki, és forrásokat, hogy helyükön csak kietlen pusztaság maradt,
34termékeny földet változtatott szikes pusztává, a rajta lakók gonoszsága miatt.
35Máshol bővizű forrásokat fakasztott a száraz földön, és tavakat árasztott a sivatagban.
36Éhezőket telepített oda, hogy városokat építsenek lakóhelyül,
37megművelték a földet, szőlőt ültettek, bőségesen arattak és szüreteltek.
38Az Örökkévaló megáldotta és megsokasította őket, s még barmaikat is megszaporította.
39Majd elnyomás és csapások alatt görnyedeztek, és számuk is megfogyatkozott.
40Az Örökkévaló szégyent borított vezetőikre, és úttalan utakon bolyongtak a pusztában.
41Mégis felemelte az Örökkévaló a szegényeket a nyomorból, és családjaikat megsokasította, mint a juhnyájat.
42Látják ezt az istenfélők, és örülnek, látják a gonoszok is, de szájukat befogják.
43Aki bölcs, gondolja meg ezeket, hogy az Örökkévaló jóságát és hűségét megértse!