Hosea 4
1 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Izráel népe! Perbe száll az Örökkévaló ellenetek, Izráel földjének lakói. „Nem találom közöttetek az igazságot, sem szívetekben a hűséget, nem ismeritek Istent igazán.
2 Egyebet sem látok köztetek, mint hamis esküdözést, hazugságot és gyilkosságot, lopást és házasságtörést, erőszakosságot és vérontást!
3 Gyászba borul emiatt az ország, sínylődnek lakói erőtlenül. Még a mezei vadak is szenvednek, az égi madarak menekülnek, s a tenger halai is elpusztulnak.
4 Ne vádoljatok senkit, ne mást hibáztassatok, mert ellenetek van panaszom, ti papok!
5 Elhulltok nappal, s veletek pusztulnak el a hamis próféták is éjjel, elvesztem még szülőanyátokat is!”
6 „Jaj, elvész a népem, mert nem ismeri az Örökkévalót! Mivel nem törődtök az Örökkévaló ismeretével, én sem törődöm veletek, s nem lesztek papjaim többé! Elhagytátok Istenetek tanítását? Én is elhagyom fiaitokat!
7 Minél többen vagytok, annál többet vétkeztek ellenem! Hát én is gyalázattá változtatom dicsőségeteket!
8 Népem vétekáldozatait eszitek, azt kívánjátok hát, hogy minél többet vétkezzenek.
9 De úgy jártok ti is, mint a nép: megbüntetlek benneteket bűneitekért, megfizetek nektek is vétkeitekért!
10 Esztek majd, de nem laktok jól, paráználkodtok, de gyermektelenek maradtok, mivel elhagytátok az Örökkévalót, és a paráznaságnak adtátok magatokat.
11 A paráznaság, mint a bor és a must, elveszi a józanságot!
12 Népem egy fatuskótól kér tanácsot, száraz karó mond nekik jövendőt, mert a paráznaság szelleme becsapta őket. Idegen istenekkel paráználkodtak, hűtlenül elhagyták Istenüket!
13 Hegyek tetején áldoztak bálványaiknak, a dombokon égették áldozataikat, zöldellő tölgyfák alatt, mert szeretik árnyékukat. Hát majd leányaitok is azok árnyékában paráználkodnak, és menyeitek is a tölgyfák alatt követnek el házasságtörést!
14 De nem büntetem leányaitokat paráznaságukért, sem menyeiteket a házasságtörésért, mert a férfiak is paráznákhoz járnak, s bálványoknak áldoznak a prostituáltakkal. Az ilyen esztelen nép a maga vesztébe rohan.”
15 „Ha Izráel paráználkodik is a bálványokkal, legalább te ne vétkezzél, Júda! Ne menjetek Gilgálba, se Bét-Ávenbe! Ne esküdjetek az Örökkévaló nevére: »Ahogy él az Örökkévaló!«
16 Mert Izráel olyan makacs, mint a csökönyös szamár. Hogyan legeltesse hát őket az Örökkévaló úgy, mint pásztor a nyáját tágas legelőn?
17 Efraim bálványokkal szövetkezett, hát hagyd magára!
18 Ha megrészegednek, bálványaikkal paráználkodnak — jobban szeretik a gyalázatot, mint a tisztességet.
19 Szárnyára kapja őt a szélvihar, megszégyenül a bálványok oltárai miatt.”