1Térj vissza Izráel az Örökkévalóhoz, Istenedhez, mert elbuktál bűneid miatt!
2Térj vissza az Örökkévalóhoz, és mondd neki: „Bocsásd meg minden bűnünket, fogadd el imádságunkat, s dicsérettel áldozunk neked!
3Hiszen Asszíria nem tud megmenteni minket, nem lovagolunk többé Asszíriába segítségért, magunk csinálta bálványoknak sem mondjuk többé: »Ti vagytok az isteneink!« Örökkévaló, csak nálad talál irgalomra az árva!”
4Az Örökkévaló feleli erre: „Kigyógyítom őket hűtlenségükből, szeretem őket, mert így akarom, s elfordult tőlük haragom.
5Olyan leszek Izráelnek, mint a harmat, ő pedig kivirágzik, mint a fehér liliom. Gyökeret ver és kiterjeszti ágait, mint a libanoni cédrus.
6Formás, szép koronát nevel, mint az olajfa, s illata csodálatos lesz, mint a cédrus illata.
7Visszatérnek Izráel oltalmába, újra sarjadnak, mint a búzavetés, virágzanak, mint a szőlő, híresek lesznek, mint a libanoni bor.
8Akkor Efraim ezt mondja: »Mi közöm nekem a bálványokhoz?« Én pedig meghallgatom Efraim kérését, s gondot viselek rá: olyan leszek hozzá, mint az örökzöld ciprusfa. Bizony, én vagyok, aki gyümölcsözővé teszlek, Efraim!”
9Kicsoda bölcs? Az értse meg ezeket! Ki értelmes? Az fogja föl, mit jelentenek! Bizony, egyenes az Örökkévaló útja, s az igazak járnak rajta, de az istentelenek elesnek azon.