Hebrews 1
1 Régen a próféták által szólt Isten az őseinkhez. Sokszor és sokféleképpen megszólította őket.
2 Most, ezekben az utolsó napokban azonban a saját Fián keresztül szólt hozzánk, aki által teremtette a világot, és akinek mindent örökségül adott.
3 Isten láthatatlan lénye látható formában mutatkozik meg a Fiúban, aki Isten dicsőségét tükrözi vissza. Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és kormányozza az egész világmindenséget. Ő az, aki megtisztított bennünket bűneinktől, s azután a Felséges Isten jobbja felől leült a Mennyben.
4 Isten a Fiának sokkal magasabb rangot és nagyobb hatalmat adott, mint az angyaloknak, ezért a Fiú sokkal feljebb való az angyaloknál.
5 Isten soha egyetlen angyalnak sem mondott ilyet: „Te vagy a fiam, ma lettem az Édesapád!”, vagy ezt: „Apja leszek, ő meg a fiam lesz.”
6 Viszont, amikor Isten behozza elsőszülött Fiát ebbe a világba, így szól róla: „Imádva boruljanak a Fiú elé Isten összes angyalai!”
7 Az angyalokról pedig ezt mondja Isten: „Angyalait szelekké teszi, szolgáit pedig tűz lángjaivá.”
8 A Fiúról viszont így beszél: „Trónod, ó Isten, örökre megmarad, igazságos ítéletek által uralkodsz királyságodban.
9 Szereted az igazságot, és gyűlölöd a gonoszt, ezért öntötte Isten, a te Istened az öröm olaját fejedre, s ezért emelt a társaid fölé.”
10 Ezt is a Fiúról mondja: „Kezdetben te alapoztad meg a Földet, Uram, és a Menny is a kezed munkája.
11 Azok el fognak tűnni, de te örökre megmaradsz. Azok elhasználódnak, ahogy a ruhák elkopnak,
12 és összehajtod őket, mint a köpenyt. Azokat újakra fogod cserélni, mint az elkopott ruhákat, de te mindig ugyanaz maradsz, életed évei sohasem érnek véget.”
13 Isten nem mondta ezt egyik angyalnak sem: „Ülj mellém, a jobb oldalamra, amíg ellenségeidet hatalmad alá kényszerítem!”
14 Az angyalok mindannyian szellemi lények, akik Istent szolgálják. Isten küldi őket, hogy segítsenek azoknak, akik majd elnyerik az üdvösséget.