Bible

1 Dobd csak a kenyered a víz színére, sok nap múltán is ott találod. 2 Amid van, abból adj másoknak is, minél többnek, mert nem tudhatod, mikor kerülsz te is szorult helyzetbe. 3 Amikor látod, hogy sötét felhők közelednek, tudod, hogy hamarosan nagy eső hullik belőlük. A kidöntött fa akár dél, akár észak felé esik, ha egyszer ledőlt, ott is marad. 4 Aki mindig a kedvező időjárásra vár, nem fog vetni soha. Aki meg az esőtől fél, aratni nem mer soha. 5 Honnan jön a szél, s hogy merre tart, vagy hogyan formálódik a gyermek anyja méhében, — nem tudhatod. Éppígy nem értheted, mit cselekszik Isten, miért, és hogyan — pedig mindent ő irányít! 6 Korán reggel láss a magvetéshez, de este is folytasd a munkát, mert nem tudhatod, melyik lesz sikeres, egyik, vagy a másik, esetleg mindkettő. 7 Milyen édes a világosság! Milyen jó a nap fényét látni! 8 Örülj hát életednek, ha sokáig élhetsz! De ne felejtsd, hogy utána a sötétség hosszú ideje jön, s az mind hiábavalóság! 9 Ti is, fiatalok, örüljetek, amíg ifjak vagytok! Örüljön szívetek a fiatalság idejének, de jól meggondoljátok, milyen úton jártok, s jól megnézzétek, mit tesztek! Ne feledjétek, hogy Isten előtt egyszer meg kell állnotok, s számot kell adjatok mindezekről! 10 Tisztítsátok meg szívetek az aggodalomtól, távol legyen tőletek minden betegség és baj, mert a fiatalság és a hajnal hiábavalóság!