Amos 6
1 Jaj nektek, akik gondtalan jólétben éltek a Sionon! Jaj nektek, akik önelégült elbizakodottságban éltek Samáriában, akik magatokat a legkülönb nép vezetőinek tartjátok, hiszen hozzátok fordul tanácsért egész Izráel!
2 Menjetek csak el Kalnéba, nézzetek szét a nagy Hamátban, járjátok be Gát városát a filiszteusok földjén! Különbek vagytok-e náluk? Nem nagyobb-e országuk a tieteknél?
3 Jaj nektek, akik a veszedelem napját távolinak gondoljátok, pedig tetteitekkel éppen ti sürgetitek jövetelét!
4 Jaj nektek, akik díszes pamlagon heverésztek, elefántcsonttal díszített nyoszolyákon nyújtózkodtok, akik báránysülttel lakomáztok, s levágjátok a borjakat magatoknak,
5 hárfát pengetve dalolgattok, és hangszereket készítetek magatoknak, mint Dávid,
6 akik öblös korsókból isszátok a bort, s drága illatszerekkel kenegetitek magatokat, de József népe romlásán nem bánkódtok!
7 Elsők lesztek hát, akiket száműzetésbe hurcolnak, s vége szakad a henyélők lakomáinak!
8 Uram, az Örökkévaló megesküdött önmagára, ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene: „Utálom, amire Jákób népe oly büszke, gyűlölöm várait és palotáit, ezért kiszolgáltatom a várost ellenségeinek, és kezükbe adok mindenkit, aki csak benne lakik.”
9 Akkor, ha tízen maradnak élve egy családból, még azok is meghalnak.
10 S ha eljön egy rokon, hogy kivigye a házból a holttesteket, hogy elégesse őket; megkérdezi azt, aki a házban maradt: „Van-e még ott valaki más?” Az meg válaszol: „Nem, nincs más, hála…”. De a másik félbeszakítja: „Hallgass! Ki ne mondd az Örökkévaló nevét!”
11 Mert nézzétek, az Örökkévaló parancsol, és darabokra töri a nagy házakat, apró törmelékké zúzza a kis házakat!
12 Vajon vágtatnak-e a lovak a sziklákon? Vagy felszánthatjátok-e ökrökkel a tengerpartot? De ti az igaz ítéletet keserű méregre cseréltétek! Az igazságosság gyümölcse helyett üröm terem nálatok!
13 Dicsekedtek vele, hogy Lódebárt elfoglaltátok. Kérkedve mondjátok: „Lám, a magunk erejével foglaltuk el Karnaim várát!”
14 „Ezért hát, Izráel, ellened indítok egy népet — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene —, elnyomnak és sanyargatnak majd téged egész földeden, a hamáti úttól az Arava-völgyig.”