1Ezek után láttam, és íme, megnyílt egy ajtó a mennyben és az előbbi hang, amelyet trombitaszónak hallottam, és amely velem beszélt, ezt mondta: Jöjj fel ide és én megmutatom neked mindazt, aminek ezután meg kell lennie.
2És azonnal elragadtattam Lélekben. És íme királyi szék állott a mennyben és a királyi székben ült Valaki.
3És aki abban ült, olyannak látszott, mint a jáspis és szárdius kő, és a királyi széket körülvevő szivárvány olyan volt, mint a smaragd.
4És a királyi szék körül huszonnégy más királyi szék volt és a királyi székekben huszonnégy vén ült, fehér ruhákba öltözve, fejükön arany koronák.
5A királyi székből pedig villámok cikáztak és szózatok és mennydörgések hallatszottak. És a királyi szék előtt hét fáklya lobogott: az Istennek hét lelke.
6És a királyi szék előtt mintha üvegtenger lett volna, hasonló a kristályhoz; és középen, a királyi széknél és a királyi szék körül négy élőlény volt, tele szemekkel elől-hátul.
7És az első élőlény hasonló volt az oroszlánhoz, a második élőlény hasonló a borjúhoz, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, és a negyedik élőlény hasonló volt a repülő sashoz.
8És a négy élőlény, amelyek közül mindegyiknek hat-hat szárnya volt, köröskörül és belül szemekkel tele, és éjjel-nappal szüntelen ezt mondta: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van, és aki eljövendő!
9És valahányszor az élőlények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak Annak, aki a királyi székben ül és örökkön-örökké él,
10leborul a huszonnégy vén a királyi székben ülő előtt és imádja Őt, aki örökkön-örökké él, és koronáikat a királyi szék elé teszik, és ezt mondják:
11Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség és a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent és a te akaratodból lettek és teremtettek.