1Végezetre imádkozzatok érettünk, atyámfiai, hogy az Úr beszéde terjedjen és dicsőíttessék, mint közöttetek is,
2és hogy megmeneküljünk a rossz és gonosz emberektől. Mert nem mindenkié a hit!
3De hű az Úr, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól.
4Bizodalmunk van az Úrban felőletek, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni mindazt, amit parancsolunk.
5Az Úr pedig igazgassa szíveteket az Isten iránt való szeretetre és a Krisztusban való állhatatosságra.
6A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig elrendeljük nektek, atyámfiai, hogy tartsátok magatokat távol mindazoktól az atyafiaktól, akik rendetlenül élnek és nem a szerint a rendelés szerint, amelyet tőlünk kaptatok.
7Magatok is tudjátok, hogyan kell minket követnetek, mivel mi nem viselkedtünk közöttetek rendetlenül,
8sem senkinek kenyerét ingyen nem ettük, hanem fáradsággal és megerőltetéssel éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.
9Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például állítsuk elétek, hogy minket kövessetek.
10Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt rendeltük nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
11Mert azt halljuk, hogy közületek némelyek rendetlenül élnek, nem hasznos, hanem haszontalan dolgokat cselekesznek.
12Az ilyeneknek pedig rendeljük, és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendben munkálkodva a maguk kenyerét egyék.
13Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jónak cselekvésében.
14Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél útján küldött beszédünknek, azt jegyezzétek meg: ne legyen hozzá közötök, hogy megszégyenüljön.
15De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyátokfiát.
16Maga a békesség Ura adjon nektek mindenkor mindenekben békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!
17A köszöntést én, Pál, írom saját kezemmel, ami ismertető jegye minden levelemnek, így írok.
18A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!