1Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-é ti az Úrban?
2Ha másoknak nem vagyok apostol, de nektek bizony az vagyok; mert az én apostolságomnak pecsété az Úrban ti vagytok.
3Ez az én védekezésem azokkal szemben, akik vádolnak engem.
4Avagy nincsen-e jogunk arra, hogy együnk és igyunk?
5Nincs jogunk arra, hogy keresztyén feleséget vigyünk magunkkal, mint a többi apostolok és az Úr testvérei és Kéfás?
6Vagy csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk ahhoz, hogy ne dolgozzunk?
7Ki katonáskodik valaha a maga zsoldján? Ki ültet szőlőt úgy, hogy nem eszik annak gyümölcséből? Vagy ki legeltet nyájat úgy, hogy nem iszik a nyáj tejéből?
8Vajjon emberi módon beszélem-e ezeket, vagy nem mondja-e ugyanezt a törvény is?
9Mert Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökör száját. Vajjon az ökrökre van-e gondja az Istennek?
10Vagy nem értünk mondja-e általában? Érettünk íratott meg ugyanis: aki szánt, reménység alatt kell szántania, és aki csépel, abban a reménységben csépel, hogy részesednie kell a termésben.
11Ha mi nektek a lelkieket vetettük, nagy dolog-e, ha testi javaitokat aratjuk?
12Ha másoknak szabad ezt tenni nálatok, nem sokkal inkább szabad-e nekünk? De mi nem éltünk ezzel a szabadságunkkal, hanem mindent eltűrünk, csakhogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangélioma elé.
13Nem tudjátok, hogy akik a templomi szolgálatban buzgólkodnak, a szenthely jövedelméből élnek, és akik az oltár körül forgolódnak, az oltárról kapják meg a részüket.
14Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliomot hirdetik, az evangéliomból éljenek.
15De én ezek közül eggyel sem éltem. Ezeket sem azért írtam nektek, hogy velem is így történjék, mert jobb meghalnom, mintsemhogy valaki hiábavalóvá tegye az én dicsekedésemet.
16Mert ha az evangéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mivel erre szükség kényszerít engem. Mert jaj nekem, ha az evangéliomot nem hirdetem!
17Mivel ha a magam jószántából teszem, jutalmam van; ha pedig kénytelenségből, sáfársággal bízattam meg.
18Mi tehát a jutalmam? Az, hogy prédikálásommal ingyenvalóvá teszem a Krisztus evangéliomát, hogy az evangéliom hirdetésében ne éljek vissza szabadságommal.
19Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.
20És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt levők számára törvény alatt levő, — noha nem vagyok a törvény alatt, — hogy a törvény alatt levőket megnyerjem.
21A törvény nélkül valók számára törvény nélkülivé lettem, — noha nem vagyok az Isten törvénye nélkül, hanem a Krisztus törvénye alapján állok, — hogy a törvény nélkül valókat megnyerjem.
22Az erőtlenek számára erőtlenné lettem, hogy az erőtleneket megnyerjem. Mindenki számára mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket.
23Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy benne részestárs legyek.
24Nem tudjátok, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy nyeri el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.
25Mindenki, aki résztvesz a versenyben, mindenben önmegtartóztató; azok ugyan azért, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig, hogy romolhatatlant.
26Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél; úgy küzdök, mint aki nem levegőt vagdos,
27hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.