1Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé.
2Dicsérlek pedig titeket, atyámfiai, hogy rólam mindenben megemlékeztek és a rendeléseket úgy tartjátok meg, amint meghagytam nektek.
3Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus; az asszonynak pedig feje a férfi; a Krisztusnak pedig feje az Isten.
4Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét.
5Viszont minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén megcsúfolja az ő fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyírták volna.
6Mert ha az asszony nem fedi be a fejét, nyiratkozzék is meg. Ha pedig éktelen az asszonynak, hogy nyírassa vagy borotváltassa a haját, akkor fedje be a fejét.
7Mert a férfinak nem kell a fejét befednie, mivel ő az Isten képe és dicsőségének mása, de az asszony a férfi dicsőségének mása.
8Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból.
9Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.
10Ezért kell az asszonynak az angyalok miatt hatalmi jelt viselnie a fején.
11Mindazonáltal sem asszony nincs férfi nélkül, sem férfi nincs asszony nélkül az Úrban.
12Mert amint az asszony a férfiból van, úgy a férfi is asszony által van, mindez pedig Istentől.
13Ítéljétek meg magatokban: illik-e, hogy az asszony födetlen fővel imádkozzék Istenhez?
14Vajjon maga a természet is nem arra tanít titeket, hogy csúfság a férfinak, ha nagy a haja?
15Viszont az asszonynak ékessége, ha nagy haja van, mert a haj fátyol gyanánt adatott neki. —
16Ha azonban valaki erről vitatkozni akar, az ilyesmi nem szokásunk sem nekünk, sem az Isten gyülekezeteinek.
17Mikor pedig ezt rendelem, nem dicsérlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra gyűltök egybe.
18Mert először is azt hallom, hogy mikor egybegyűltök a gyülekezetben, szakadások vannak közöttetek, és ezt valami részben hiszem is.
19Mert kell, hogy pártoskodások is legyenek közöttetek, hogy így a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek közöttetek.
20Mikor tehát egybegyűltök egy helyre, nem lehet úrvacsorával élni;
21mert kiki a saját vacsoráját veszi elő az étkezésnél és az egyik éhezik, a másik pedig dőzsöl.
22Hát nincsenek házaitok arra, hogy egyetek és igyatok? Vagy lenézitek az Isten gyülekezetét és megszégyenítitek azokat, akiknek semmijök sincsen? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek ezért titeket? Nem dicsérlek.
23Mert én az Úrtól vettem, amit nektek elétek is adtam, hogy az Úr Jézus azon az éjtszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret,
24és hálát adott, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
25Hasonlóképen a pohárt is vette, miután vacsorált, és ezt mondotta: E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
26Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.
27Aki tehát méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28Próbálja meg tehát az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból.
29Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivel nem becsüli meg az Úr testét.
30Azért van köztetek olyan sok erőtelen és beteg s ezért alusznak sokan.
31Mert ha helyesen ítélnők meg magunkat, nem esnénk ítélet alá.
32De mikor az Úr ítél minket, megfenyít, hogy a világgal együtt el ne kárhozzunk.
33Azért, atyámfiai, ha evésre egybegyűltök, egymást megvárjátok.
34Ha valaki éhezik, otthon egyék, hogy ne ítéletre gyűljetek egybe. A többiről majd akkor rendelkezem, ha odamegyek hozzátok.