1 Corinthians 7
1 Amik felől pedig írtatok nekem, — jó az embernek asszonyt nem érinteni,
2 de a paráznaság miatt minden férfinak legyen tulajdon felesége és minden asszonynak tulajdon férje.
3 A férj tegye meg a felesége iránt házastársi kötelességét, hasonlóképen a feleség is férje iránt.
4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje. Hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
5 Ne vonjátok el magatokat egymástól, hacsak nem közös megegyezéssel egyidőre, hogy az imádságnak szenteljétek magatokat s azután ismét legyetek együtt, hogy meg ne kísértsen titeket a Sátán, mivel nem tartóztathatjátok meg magatokat.
6 Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancs gyanánt.
7 Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is. De kinek-kinek megvan a maga kegyelmi ajándéka Istentől, az egyiknek így, a másiknak amúgy.
8 A nemházasoknak és özvegyeknek pedig azt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is.
9 De ha nem tartóztathatják meg magukat, éljenek házasságban, mert jobb házasságban élni, mint égni.
10 Viszont a házasoknak azt rendelem, — nem én, hanem az Úr, — hogy az asszony a férjétől el ne váljék.
11 Ha mégis elválik, maradjon házasságnélkül, vagy béküljön ki férjével. A férj se bocsássa el a feleségét.
12 A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha valamelyik atyafinak hitetlen felesége van és ez vele akar lakni, ne bocsássa el őt.
13 És amelyik asszonynak hitetlen férje van és ez vele akar lakni, ne bocsássa el a férjét.
14 Mert a hitetlen férj megszenteltetett hivő feleségében és a hitetlen feleség is megszenteltetett a hivő férjében; mert különben gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.
15 Ha pedig a hitetlen fél válni akar, ám váljék; ilyen esetben nem vethető a hívő férfi vagy asszony szolgaság alá. Minket pedig békességre hívott az Isten.
16 Mert mit tudod te asszony, hogy megmentheted-e férjedet? Vagy mit tudod te férj, hogy megmentheted-e feleségedet?
17 Egyébként amint kinek-kinek az Úr adta, amint kit-kit elhívott az Isten, úgy járjon. És minden gyülekezetben így rendelkezem.
18 Körülmetélten hívatott el valaki? Ne tüntesse el. Körülmetéletlenül hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül.
19 A körülmetélkedés semmi és a körülmetéletlenség is semmi, hanem az Isten parancsolatainak a megtartása.
20 Kiki maradjon meg abban a hivatásban, amelyben elhívatott.
21 Rabszolgaként hivattál el? Ne gondolj velel De ha szabaddá is lehetsz, inkább élj azzal.
22 Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a szabadságban elhívott — Krisztus rabszolgája.
23 Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái
24 Kiki amilyen állapotban elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.
25 A hajadonok felől ugyan nincs parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint aki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy megbízható legyek.
26 Úgy ítélem azért, hogy a küszöbön levő szükség miatt jó az embernek úgy maradnia, ahogyan van.
27 Feleséghez vagy kötve? Ne keress válást. Feleség nélkül maradtál? Ne keress feleséget.
28 De ha feleséget veszel is, nem vétkezel, és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik; az ilyeneknek azonban nyomorúságuk lesz a testben, én pedig megkímélnélek titeket.
29 Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő már igen rövid. Ezentúl azért akiknek feleségük van, úgy legyenek, mintha nem volna.
30 És akik sírnak, mintha nem sírnának, és akik örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak, mintha nem volna az övék,
31 és akik a világgal élnek, mintha nem élnének vele; mert elmúlik a világ ábrázata.
32 Azt szeretném pedig, hogy gond ne terheljen benneteket. Aki nem házas, az azzal törődik, ami az Úré, hogyan tessék az Úrnak;
33 aki viszont feleséget vesz, az a világi dolgokkal törődik, hogyan tessék a feleségének,
34 és így gondja megoszlik. Az asszony, akinek nincs férje, és a hajadon az Úr dolgaival törődik, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; aki viszont férjhez ment, a világi dolgokkal törődik, hogyan tessék a férjének.
35 Ezt pedig a ti javatokra mondom; nem azért, hogy tőrt vessek nektek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háborítatlanul.
36 De ha valaki azt gondolja, hogy szégyenkeznie kell hajadon leánya miatt, ha eljárt felette az idő, és mégis úgy kell maradnia, tegye, amit akar, nem vétkezik; keljenek egybe.
37 Aki azonban eltökélte szívében és szükség nem kényszeríti, de van hatalma a tulajdon akarata felett és úgy döntött szívében, hogy megtartja hajadon leányát: jól teszi.
38 Azért aki férjhez adja hajadon leányát, jól teszi, de aki nem adja férjhez, még jobban teszi.
39 Az asszonyt törvény köti, amíg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban.
40 De az én véleményem szerint boldogabb, ha úgy marad. Pedig azt gondolom, hogy bennem is Isten Lelke van.