1Pál, Szilvánusz és Timóteusz írják e levelet Istenben, Atyánkban és az Úrban, a Krisztus Jézusban a tesszalonikabeliek eklézsiájának.
2Kegyelem és békesség nektek Istentől, az Atyától és az Úrtól, a Krisztus Jézustól.
3Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek értetek testvéreim, mint ahogy méltó is ezt tennünk, mert hitetek olyan nagyon növekszik, s egymás iránt való szeretetetek mindegyikőtökben annyira sokasodik,
4hogy az Isten eklézsiáiban mi magunk dicsekszünk veletek, azért, mivel mindenféle üldöztetésetek és szorongattatásotok között, melyeket viselnetek kell, megmarad állhatatosságotok és hitetek,
5Isten igazságos ítéletének bizonyságául, amikor királyságra méltatott titeket az Isten és érte szenvedtetek is.
6Hát ugyan nem igazságos az Isten, amikor azoknak, akik titeket szorongatnak, szorongattatással fizet,
7nektek pedig a szorongatottaknak, velünk együtt, enyhüléssel, akkor, amikor majd Jézus, az Úr hatalmas angyalaival a mennyből jövet lelepleződik
8lángoló tűzben. Akkor majd megtorlást fog gyakorolni azokon, akik Istent nem ismernek és Urunk, a Krisztus Jézus örömüzenetének nem engedelmeskednek.
9Ezek örök veszedelemmel fognak lakolni, mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani
10ama napon, melyen eljön, hogy szentjeiben megdicsőüljön, és mindazokban csodálat tárgya legyen, akik benne hittek. Mert a mi nektek tett tanúságtételünk hitelre talált.
11Erre gondolva imádkozunk mindenkor értetek, hogy Istenünk az elhívásra méltókká tegyen titeket, és hatalmával betöltsön titeket a jónak teljes gyönyörűségével és a hit munkájával,
12hogy Urunknak, Jézusnak neve ily módon bennetek megdicsőüljön, ti is őbenne, úgy ahogy ez a mi Istenünk és az Úr, a Krisztus Jézus kegyelmének megfelel.