1Pál, Jézus Krisztusnak foglya és Timotheus atyánkfia a szeretett Filémónnak, a mi munkatársunknak
2és Appiának, a mi nőtestvérünknek és Árkhipposznak a mi bajtársunknak, és a ti házatokban egybegyülekező eklézsiának:
3Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
4PÁL HÁLÁT AD FILÉMÓN HITÉÉRT Mindenkor hálát adok az én Istenemnek, amikor imádságaimban rólad megemlékezem,
5mert eljut hozzám a híre Krisztusban bízó hitednek, és mind a szentek iránt táplált szeretetednek.
6Azért imádkozom, hogy a te hited, amely a miénkkel közös, hathatósnak bizonyuljon mind annak a jónak megismerése által, amely mibennünk Krisztusnak dicsőségére szolgál.
7Valóban, a te szereteted igen nagy örömöt és vigasztalást szerzett nékem, atyámfia, mert általad a szenteknek szíve-lelke felüdült.
8PÁL KÉRÉSE ONÉSZIMOSZ ÉRDEKÉBEN KÖSZÖNTÉS. ÁLDÁS Azért Krisztus szolgájaként, jóllehet nyíltan és bátran megparancsolhatnám néked azt, ami a kötelességed,
9mégis ha a szeretetedre gondolok, inkább kéréssel állok eléd: úgy amint vagyok, én az öreg Pál, és most Jézus Krisztusnak foglya is.
10Kérlek téged az én lelki gyermekemnek, akinek fogságomban lettem lelki atyjává, azaz Onészimosznak érdekében.
11ő egykor néked haszontalan volt ugyan, most azonban mind néked mind nékem nagyon hasznos,
12Visszaküldöm őt hozzád úgy, mintha a szívemet küldenem.
13Szerettem volna ugyan őt magamnál tartani, hogy nékem szolgáljon helyetted az evangéliomért viselt fogságomban.
14A te beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam cselekedni, hogy a te jótéteményed ne kényszerítésből történjék, hanem saját szándékod szerint.
15Mert talán azért szakadt el tőled ideig-óráig, hogy aztán ismét, de örökké a tiéd legyen,
16többé már nem csak úgy, mint rabszolgád, hanem a rabszolgánál valami nagyobb: szeretett atyádfia; nékem különösképpen is atyámfia, de mennyivel inkább az ő tenéked mind úgy, mint embertársad, mind úgy, mint az Úrban testvéred.
17Ha tehát engem keresztyén testvérednek tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet.
18Ha pedig valamivel megkárosított téged vagy valamivel adósod, azt nékem ródd fel.
19Én Pál írom ezt a saját kezemmel: én megfizetem; nem akarok arról beszélni, hogy te többel vagy adós nékem, azaz temagaddal.
20Valóban atyámfia, szeretnék tebenned az Úrban való örvendezéssel örvendezni; nyugtasd meg az én szívemet Krisztusnak tetsző módon.
21Engedelmességedben bízva írtam néked, mert tudom, hogy többet is teszel majd annál, mint amennyit én kérek.
22Egyúttal készíts nékem szállást; remélem ugyanis, hogy feleletül imádságaitokra Isten mintegy ajándékul küld engem tihozzátok.
23Köszönt téged Epáphrász, aki Jézus Krisztus szolgálatában fogolytársam,
24azután Márk, meg Árisztárkhosz, Démász és Lukács: az én munkatársaim.
25Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel.