1AZ ÍTÉLKEZÉSRŐL (Lk 6:37-38.41-42) Ne ítéljetek meg másokat, hogy Isten se ítéljen meg titeket;
2mert amely ítélettel ítéltek, azzal ítél meg majd titeket az Isten, és amely mértékkel mértek, azzal mér majd néktek.
3Miért nézed a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a te szemedben pedig egy gerendát sem látsz meg?
4Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből, - holott ímé, a te szemedben gerenda van?
5Képmutató, vedd ki előbb a gerendát a saját szemedből, és azután láss hozzá, hogy kivedd a szálkát atyádfiának szeméből.
6Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent; gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé, nehogy lábukkal megtapodják azokat, s ellenetek forduljanak, és szétszaggassanak titeket.
7AZ IMÁDSÁG MEGHALLGATÁSÁRÓL (Lk 11:5-13) Kérjetek, és adatik majd néktek; keressetek, és találtok majd; zörgessetek, és megnyittatik majd néktek.
8Mert mindenki, aki kér, kap, és a kereső talál, és a zörgetőnek megnyittatik majd.
9Vagy ugyan ki az az ember közületek, aki fiának, ha az tőle kenyeret kér, követ ád néki?
10Vagy ha halat kér, csak nem kígyót ád néki?
11Ha tehát ti, ámbár gonoszok vagytok, mégis tudtok jó ajándékot adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ád majd jó ajándékokat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik Őtőle kérik.
12Azért hát mindent, amit kívántok, hogy az emberek megtegyenek tinéktek, ugyanazt tegyétek meg ti is őnekik; mert ez a törvény és a próféták (tanítása).
13ISTEN AKARATÁNAK CSELEKVÉSÉRŐL (Lk. 13:24; 6:43-44; 13:25-27; 6:47-49) Menjetek be a keskeny kapun át; mert tág a kapu, és széles az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon át mennek be;
14de keskeny a kapu, és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.
15Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában közelednek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
16Gyümölcseikről, (viselkedésükről) felismeritek majd őket. Talán csak nem szednek a tüskebokorról szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?
17Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18Jó fa nem teremhet rossz gyümölcsöt, rossz fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetik.
20Azért a hamis prófétákat az ő gyümölcseikről felismeritek majd.
21Nem mindenki megy majd be a mennyeknek országába, aki azt mondja nékem: Uram, uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram, uram, nem a te nevedben szóltunk-é mint próféták, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem a te nevedben cselekedtünk-é sok hatalmas csodát?
23És akkor azt mondom nékik: Sohasem ismertelek el titeket (a magaménak); távozzatok éntőlem ti gonosztévők.
24Azért mindenki, aki ezeket az én beszédeimet hallja és cselekszi, hasonló lesz ahhoz az okos emberhez, aki házát kősziklára építette.
25És ömlött az eső, kiöntött az árvíz, fájtak a szelek és neki estek annak a háznak; de nem dőlt össze, mert kősziklára épült.
26És mindenki, aki hallja az én beszédeimet, de nem cselekszi azokat, hasonló lesz ahhoz a bolond emberhez, aki házát homokra építette.
27És ömlött az eső; kiöntött az árvíz, fújtak a szelek, és neki rontottak annak a háznak; az összeomlott; és nagy volt a pusztulása.
28Amikor Jézus elvégezte ezeket a beszédeket, a sokaság csodálkozott az Ő tanításán,
29mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.