1AZ ÓSZÖVETSÉG SZENTÉLYÉNEK (A SZENT SÁTORNAK) CSAK KRISZTUS ELJÖVETELÉIG VOLT SZEREPE Természetesen az első szövetségnek is volt istentiszteleti rendtartása, és volt a földön lévő szentélye.
2Egy sátort rendeztek be, és annak első részében, - ahogy mondják, a „szent helyen\ - volt a gyertyatartó, az asztal és rajta az Úr színe elé tett kenyerek;
3a második függőkárpiton belül volt a sátornak az a helye, amelyet „szentek-szentjének\ neveztek;
4abban volt az arany füstölő oltár és a szövetség ládája, amely mindenfelől arannyal volt borítva; a ládában volt egy aranyedény tele mannával és Áronnak kivirágzott vesszeje, meg a szövetség táblái;
5a láda felett voltak a dicsőség khérubjai, szárnyukkal beárnyékolva a szövetségládának födelét. De ezekről a dolgokról most nem kell részletesen szólnom.
6Így volt mind ez elrendezve, és a sátornak első részébe mindenkor bejártak a papok, hogy az istentiszteletet elvégezzék;
7de a sátor második részébe csupáncsak a főpap ment be egyedül, évenként egyszer, és akkor vért kellett magával vinnie, hogy azt áldozza magáért és a népnek tudatlanságból elkövetett bűneiért.
8Ezzel a Szentlélek azt jelenti ki, hogy amíg a sátor első része még használatban van, addig nem nyílik meg a mennyei szentélybe vezető út.
9A szent sátornak az az első része mind e mostani időig azt példázza, hogy amely áldozati ajándékokat és áldozatokat ott bemutatnak, azok nem tudják az áldozatot bemutatót lelkiismeretében tökéletessé tenni,
10mert azok (az áldozatok) - mint ételekre, italokra és különféle mosakodásokra tartozó rendelkezések - csak a testi életet szabályozzák, és csak a jobb rendezés idejéig érvényesek.
11KRISZTUS A MI FŐPAPUNK ÉLETE ÁRÁN ÖRÖK VÁLTSÁGOT SZERZETT MINÉKÜNK Most azonban már megjelent Krisztus, a jövendő javak főpapja. Az Ő papságának sátora nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e teremtett világból való;
12nem bakoknak és tulkoknak vérével, hanem a saját vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.
13Mert ha a bakoknak és bikáknak vére, valamint (az elhamvasztott) tehénnek a tisztátalan emberekre hintett hamuja megszenteli az embereket, hogy testileg megtiszuljanak (IV. Mózes 19:1-22),
14Krisztusnak vére, - aki örökkévaló Lélek által önmagát mint hibátlan áldozatot áldozta föl Istennek, - mennyivel inkább megtisztítja majd a mi lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek!
15KRISZTUSNAK ENGESZTELŐ HALÁLA BŰNEINK MEGBOCSÁTÁSÁNAK: ÜDVÖSSÉGÜNKNEK SZÜKSÉGES ELŐFELTÉTELE És ezért Krisztus egy új szövetségnek közbenjárója, mivel Ő meghalt azért, hogy megszabadítsa a népet az első szövetség idején elkövetett bűneiből, hogy az elhívottak megkapják a megígért örökkévaló örökséget.
16Mert abban az esetben, ha testamentumról van szó, igazolni kell, hogy a testámentomtevő ember meghalt;
17mert egy testámentom teljesen csak akkor érvényes, ha a testámentomtevő már halott.
18Azért van az, hogy az első szövetség sem vér nélkül köttetett meg.
19Mert amikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot kihirdetett az egész népnek, az után vette a tulkok és a bakok vérét vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, és (a vérrel) meghintette magát a törvénykönyvet és mind a népet.
20És azt mondta: íme, ez a vére (pecsétje) annak a szövetségnek, amelyet az Úr tinéktek rendelt. (II. Mózes 24:3-8)
21Hasonlóképpen meghintette a vérrel a sátort is, és az istentiszteleten használt valamennyi edényt.
22A törvény szerint csaknem minden vérrel tisztíttatik meg, és vérnek kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
23KRISZTUS EGYSZERI HALÁLÁVAL ELTÖRÖLTE A BŰNT A mennyben lévő szentélynek és berendezésének földi mását tehát ezekkel (az áldozatokkal) kellett megtisztítani; magát a mennyei szentélyt azonban ezeknél jobb áldozatokkal kellett megtisztítani.
24Mert Krisztus nem kézzel csinált szentélybe, nem az igazinak másolatába ment be, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjék érettünk az Istennek színe előtt;
25de nem azért (ment be), hogy sokszor áldozza fel önmagát úgy, mint ahogyan a főpap évenként, idegen vérrel bemegy a szentek-szentjébe;
26mert akkor Őnéki a világ teremtése óta sokszor kellett volna szenvednie; most pedig egyszer jelent meg a jelen világkorszaknak végén, hogy önmagának feláldozása által eltörölje a bűnt.
27És amiképpen bizonyos az, hogy az embereknek egyszer kell meghalniók, az után pedig ítélet következik:
28azonképpen Krisztus is egyszer adatott áldozatul, hogy sokaknak bűnét elvegye; másodszor nem azért jelenik majd meg, hogy a bűnöket kiengesztelje, hanem azért, hogy üdvösséget hozzon azoknak, akik Őreá várnak.