2 Corinthians 8
1 PÁL RENDELKEZIK A SZERETETADOMÁNYOK EGYBEGYŰJTÉSÉRŐL Atyámfiai, tudtotokra adjuk néktek Istennek azt a kegyelmét, amelyben Mákedonia eklézsiái részesültek,
2 vagyis azt, hogy szorongattatásukban sok megpróbáltatás közt bőséges az ő örömük, és bár rendkívül szegények, őszinte jóságuk gazdag adakozásban nyilatkozott meg.
3 Mert tanúbizonyságot teszek róla, hogy erejükhöz képest, sőt erejükön felül önként adakoztak,
4 és sürgető könyörgéssel kérték tőlünk azt kegyet, hogy a szenteket gyámolító adakozásban résztvehessenek;
5 de nemcsak ezt tették, hanem még azt is, hogy Isten akaratából önmagukat adták elsősorban az Úrnak és azután minékünk;
6 azért hát bíztattuk Titust, hogy amiképpen előbb elkezdette, azonképpen végezze is be nálatok ezt a gyűjtést.
7 Amiképpen azonban mindenben bővelkedtek: hitben és a beszédben való ügyességben, ismeretben s mindenféle buzgóságban és a tőletek mireánk áradó szeretetben, - rajta legyetek, hogy ebben a kegyes szolgálatban is bővelkedjetek!
8 Nem parancsolatként mondom ezt, hanem azért, hogy kipróbáljam, hogy a mások buzgóságához mérten valóságos-é a ti szeretetetek;
9 ismeritek ugyanis a mi Urunknak Jézus Krisztusnak azt a kegyelmét, hogy Ő jóllehet gazdag, tiérettetek szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok.
10 Tanácsot is adok ebben az ügyben; jó hasznát vehetitek, minthogy szándékkal is, tettel is már egy évvel ezelőtt elkezdtétek.
11 Most hát amit tettel elkezdtetek, vigyétek véghez, hogy amiképpen megvan a jóakaratú szándék, azonképpen legyen meg a véghezvitel is, mégpedig tehetségetekhez képest.
12 Mert ha a jóakarat megvan, az Isten előtt aszerint kedves, amije az adakozónak van, nem aszerint, amije nincsen.
13 Ne úgy segítsetek másokat, hogy azoknak megkönnyebbüljön az életük, a tiétek meg nehezebbé váljék; hanem úgy, hogy az egyenlőség mértéke szerint
14 e mostani időben a ti bővelkedéstek pótolja ki azoknak szűkölködését, hogy majd máskor azoknak bővelkedése pótolja ki a ti szűkölködésteket, hogy így helyreálljon az egyenlőség.
15 Amint meg van írva: Aki a mannából sokat szedett, nem bővelkedett, aki keveset szedett, nem szűkölködött. (II. Mózes 16:18)
16 Hála legyen Istennek, aki Titus szívébe ugyanazt az értetek buzgó jóakaratot oltotta, mint az enyémbe;
17 mert nemcsak hogy készségesen fogadta kérésemet, hogy tihozzátok elmenjen, de minthogy olyan nagyon buzgólkodik értetek, önként ment el tihozzátok.
18 ővele együtt küldtük el azt az atyánkfiát, akinek az evangéliom szolgálatában szerzett jó híre minden eklézsiában elterjedt.
19 De ami még ennél is több, őt az eklézsiák útitársunkul is választották ebben a kegyes szolgálatban, amelyben mi szolgálunk magának az Úrnak dicsőségére és a mi segítőkészségünk megmutatására.
20 így törekedünk magunktól távol tartani azt a veszedelmet, hogy a bőséges adományok egybegyűjtésének szolgálata közben minket valami rágalmazás érhessen;
21 mert gondunk van arra, ami erkölcsileg helyes nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.
22 Ővelük együtt küldtük el azt az atyámfiát is, akinek buzgó voltát sok ügyben sokszor kipróbáltam, és aki most még sokkal buzgóbb, mert nagyon bízik tibennetek.
23 Akár Titusról van tehát szó: ő az én munkatársam és köztetek munkálkodó segítségem; akár az ővele küldött atyánkfiairól van szó: ők az eklézsiák küldöttei, Krisztusnak dicsősége.
24 Tanúsítsatok irántuk szeretetet, és bizonyítsátok be nékik-hogy méltán dicsekedtünk tivéletek az eklézsiák színe előtt.