Titus 1
1 Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, Isten választottainak hite és az igazság ismerete végett,
2 mely istenfélelemre vezet és az örök élet reményét adja. Ezt örök idők előtt megígérte az igazmondó Isten,
3 aztán kellő időben nyilvánosságra is hozta tanítását az igehirdetés által, melyet üdvözítő Istenünk rendelete rám bízott.
4 Titusznak, szeretett fiának a közös hitben. Kegyelem és békesség az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől. Gondoskodás a krétai egyházról
5 Egyházi elöljárók rendelése. Azért hagytalak Krétában, hogy elintézd, ami még hátramaradt, s városról városra egyházi elöljárókat rendelj, amint meghagytam neked.
6 Olyant keress, aki feddhetetlen, egyszer nősült férfi, akinek gyermekei hívők és könnyelmű élettel vagy engedetlenséggel nem vádolhatók.
7 A püspöknek ugyanis, mint Isten megbízottjának feddhetetlennek kell lennie, nem önhittnek, nem ingerlékenynek, nem iszákosnak, nem veszekedőnek, nem haszonlesőnek,
8 hanem vendégszeretőnek, jóakaratúnak, megfontoltnak, igaznak, szentnek, fegyelmezettnek.
9 Ragaszkodjék a hiteles tanítás szavaihoz, hogy képes legyen józan oktatásával buzdítani és az ellentmondókat megcáfolni.
10 Harc a tévtanítókkal szemben. Akad ugyanis számos lázongó, fecsegő és ámító ember, különösen a körülmetéltek sorában.
11 Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s piszkos haszonlesésből olyasmit tanítanak, amit nem kellene.
12 Egyikük, saját prófétájuk azt mondta: „A krétai örök hazudozó, gonosz fenevad és falánk naplopó.”
13 Ez a tanúságtétel igaz. Ezért fedd őket keményen, hogy hit dolgában épek legyenek.
14 Ne hallgassanak zsidó mendemondákra és az igazságtól elfordult emberek rendelkezéseire.
15 A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük megfertőzött.
16 Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok és semmi jótettre sem alkalmasak.