1A zsidó nép kiválasztott maradéka. Azt kérdem tehát: Vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla! Hisz én is izraelita vagyok, Ábrahám véréből, Benjámin törzséből.
2Isten nem vetette el népét, melyet öröktől fogva kiválasztott. Nem tudjátok mit mond az Írás Illés történetében, mikor így vádolta Izraelt Isten előtt:
3„Uram, prófétáidat fölkoncolták, oltáraidat lerombolták, csak magam maradtam meg, de nekem is életemre törnek.”
4S mit felelt rá az isteni szózat? „Megtartottam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet Báál előtt.”
5Így a jelenben is van egy maradék, akiket a kegyelem választott ki.
6De ha ez kegyelem alapján történt, akkor nem tettek fejében, különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
7A pogányok megtérésének hatása a zsidó népre. Hogy is állunk tehát?
8Amit Izrael keresett, azt nem érte el. Csak a kiválasztott maradék érte el. A többiek elvakultak, amint meg van írva:
9„Isten értelmetlen lelket adott nekik, látásra nem nyíló szemet, hallásra nem táruló fület mind a mai napig. „
10És Dávid azt mondja: „Asztaluk legyen csapdává és tőrré Megtorlásukra, meg botránykővé.
11Homályosodjék el szemük ne lássanak, És nyomorítsd görbére hátukat.”
12Kérdem tehát: Azért botlottak meg, hogy elessenek? Szó sincs róla! Vétkükből inkább üdvösség fakadt a pogányoknak, hogy versenyre serkentse őket.
13Ha pedig vétkük gazdagítja a világot és megfogyatkozásuk is hasznos a pogányoknak, mennyivel inkább lesz azzá teljes számuk.
14Nektek pogányoknak meg azt mondom: Amennyiben a pogányok apostola vagyok, hivatásomat nagyra tartom.
15Szeretném versengésre serkenteni véreimet és szeretnék legalább néhányat közülük az üdvösségre vezetni.
16Ha ugyanis már elvetésük is megbékélése a világnak, mi más lesz fölvételük, ha nem élet a halálból?
17Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is; s ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is.
18Ha egyik - másik ág le is tört, s te vad olajfa létedre beléjük lettél oltva, és részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, ne dicsekedjél az ágak rovására.
19Ha mégis dicsekednél, tudd meg: Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
20Mondhatnád ugyanis: Letörtek az ágak, hogy én legyek beoltva. Ez igaz.
21A hitetlenség miatt törtek le, te viszont a hit által állsz. Ne légy tehát fönnhéjázó, inkább félj.
22Ha ugyanis a természetes ágaknak nem kegyelmezett Isten, hátha neked sem kegyelmez.
23Értsd meg hát Isten jóságát, föltéve, ha megmaradsz a jóban, különben téged is lenyesnek.
24De ők is be lesznek oltva, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, mert Istennek van hatalma ahhoz, hogy újra beoltsa őket.
25Ha tehát téged levágtak a természetes vadolajfáról, és a természet rendjén kívül beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább lesznek beoltva saját olajfájukba azok, akik természet szerint is odavalók.
26A zsidók jövendő megtérése. Nem szeretném, testvérek, hogy tájékozatlanok maradjatok e titok dolgában, hogy bölcseknek ne képzeljétek magatokat. A vakság csak részben veri Izraelt, míg a pogányok teljes számban meg nem térnek.
27Akkor majd egész Izrael üdvözül, amint írva van: „Sionból jön a szabadító, Ki eltörli Jákob gonoszságát:
28Ez lesz szövetségem velük, Amikor megbocsátom bűnüket.”
29Az evangéliumot tekintve ugyan ellenségek, a ti javatokra, de a kiválasztás által kedvesek őseik miatt.
30Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását.
31Hiszen, amint egykor ti nem hittetek Istennek, de most azoknak hitetlensége miatt irgalmasságot találtatok,
32Úgy ők ma hitetlenekké lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor majd irgalomra találjanak.
33Isten hagyta, hogy mindnyájan hitetlenségbe merüljenek, hogy mindenkin könyörüljön.
34Mekkora a mélysége Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily megfoghatatlanok szándékai, Mily kifürkészhetetlenek útjai!
35Vajon ki látta az Úr gondolatait? Tanácsot ki adott neki?
36Ki kölcsönzött neki, Hogy visszakövetelhetné tőle?