1Isten dicsőségének látomása. Ezután láttam, hogy megnyílt egy kapu a mennyben. Az előbbi hang, melyet hallottam, mint hozzám szóló harsonát, tovább folytatta: „Jöjj föl ide! Megmutatom neked, aminek ezután kell megtörténnie.”
2Nyomban elragadtatásba estem. Íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki.
3Az ott ülőnek tekintete a jáspishoz és kárneolhoz hasonlított. A trón fölött smaragd színéhez hasonló szivárvány ívelt.
4A trón körül huszonnégy szék. A székeken huszonnégy vén ült fehér ruhába öltözve, fejükön arany korona.
5A trónból villám és mennydörgő szózat tört elő. Hét fáklya égett a trón előtt: Isten hét szelleme.
6A trón előtt kristályhoz hasonló, üvegként csillogó tenger terült el. Középen a trón előtt és a trón körül négy élőlény, elöl – hátul csupa szem.
7Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második tulokhoz, a harmadiknak emberéhez hasonló arca volt, a negyedik szárnyaló sashoz hasonlított.
8A négy élőlény mindegyikének hat szárnya volt, köröskörül és belül csupa szem. Éjjel - nappal szüntelenül kiáltották: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt és aki van és aki eljövendő!”
9Miközben az élőlények dicsőséget, tiszteletet és áldást mondtak a trónon ülőnek, az örökkön - örökké élőnek,
10a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt és imádta az örökkön - örökké élőt. Letették koronájukat a trón elé és így kiáltottak:
11„Méltó vagy Urunk Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te alkottad a mindenséget: akaratod hívott létre és teremtett mindent.”