1Örömujjongás a mennyben. Ezután nagy sereg örömujjongását hallottam a mennyben: „Alleluja! Üdv, dicsőség és hatalom Istenünknek! Igazak és jogosak ítéletei!
2Elítélte a nagy parázna asszonyt, aki paráznaságával megrontotta a földet. Megbosszulta szolgáinak vérét, mely annak kezéhez tapadt.”
3Aztán tovább énekeltek: „Alleluja! Füstje fölszáll örökkön - örökké.”
4Erre a huszonnégy vén és a négy élőlény arcra borulva imádta a trónon ülő Istent és így kiáltott: „Úgy legyen! Alleluja!”
5A trón felől pedig szózat tört elő: „Dicsérjétek Istenünket, ti szolgái mind, S akik őt félitek, kicsinyek és nagyok.”
6Akkor nagy sereg énekét hallottam, mely sok víz zúgásához és erős mennydörgés robajához hasonlított: „Alleluja! Az Úr, mindenható Istenünk, átvette az uralmat.
7Örvendezzünk, ujjongjunk és dicsőítsük őt! Elérkezett a Bárány menyegzőjének napja. Jegyese fölkészült:
8Méltó volt arra, hogy ragyogó fehér gyolcsba öltözzék.” A gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti.
9Akkor így szólt hozzám: „Jegyezd föl: Boldogok a Bárány menyegzős lakomájára hivatalosak!” És hozzáfűzte: „Ezek Isten igaz igéi.”
10Lába elé borultam, hogy imádjam, de ő így szólt hozzám: „Vigyázz, ne (tedd)! Csak Istent imádd! Én csak szolgatársad vagyok és testvéreidé, akik tanúságot tesznek Jézusról. Jézus tanúsága a prófétálás lelke.
11A győzelmes fehér lovas. Akkor a megnyílt mennyben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és harcol.
12Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes diadém, rajta olyan név, amelyet senki sem ismer, csak ő maga.
13Vértől ázott ruhát viselt. Neve: Isten Igéje.
14A mennyei seregek tiszta fehér gyolcsba öltözve fehér lovon kísérték.
15Szájából éles kard tört elő, hogy azzal sújtson a nemzetekre. Vasvesszővel fogja kormányozni őket, és taposni fogja a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját.
16Köntösén csípő magasságban ez a név volt írva: „Királyok Királya, uralkodók Ura.”
17A vadállat és a hamis próféta megítélése. Akkor láttam, hogy egy angyal áll a napban. Harsány hangon rákiáltott az ég magasán repülő madarakra: „Jöjjetek, gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára!
18Egyétek a királyok húsát, a hadvezérek és hatalmasok húsát, a lovak és lovasaik húsát, szabadok és szolgák, kicsinyek és nagyok húsát!”
19Akkor láttam: A vadállat és a föld királyai hadseregükkel összegyűltek, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével.
20De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat művelt, hogy félrevezesse azokat, akik a vadállat Revét viselték és bálványképét imádták.
21Mindkettőt elevenen kénkővel égő tüzes tóba vetették. A többit a Lovas kardja ölte meg, mely szájából tört elő. És a madarak mind jóllaktak azok húsával.