1Jézus bevonul Jeruzsálembe. Mikor Jeruzsálemhez közeledve Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, elküldött két tanítványt
2ezzel a megbízatással: „Menjetek a szemközti faluba. találtok ott egy megkötött szamarat s vele csikaját. Oldjátok el s vezessétek ide.
3Ha valaki bármit is szólna, mondjátok, hogy az Úrnak szüksége van rá, erre mindjárt elengedi.”
4Így kellett teljesülnie a próféta jövendölésének:
5„Mondjátok meg Sion leányának: nézd, királyod vonul be hozzád, szerényen, szamárháton, teherhordó állat csikaján.”
6A tanítványok elmentek és úgy tettek, amint Jézus megparancsolta.
7Elhozták a szamarat és csikaját, rátették ruhájukat, ő pedig fölült.
8Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról s az útra szórták.
9Az előtte járó s utána tóduló tömeg így kiáltozott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!”
10Amikor beért Jeruzsálembe, az egész város izgalomba jött. „Kicsoda ez?” - kérdezték.
11„Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből” - felelte a nép.
12Jézus bement (Isten) templomába és kiűzte azokat, akik a templomban adtak - vettek, a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait pedig fölforgatta.
13„Írva van, kiáltotta: az én házam az imádság háza, ti pedig rablóbarlanggá tettétek.”
14A templomban vakok és sánták mentek hozzá, s meggyógyította őket.
15Amikor a főpapok és az írástudók látták az ott művelt csodákat és a gyermekeket, akik így kiáltoztak a templomban: „Hozsanna Dávid fiának!” - méltatlankodtak és odaszóltak neki: Hallod, mit kiabálnak?”
16Jézus így válaszolt: „Hallom. Nem olvastátok sohasem: gyermekek és csecsemők szájával hirdetted dicséretedet?”
17Ezzel otthagyta őket, kiment a városból Betániába és ott töltötte az éjszakát.
18A terméketlen fügefa. Reggel, a városba visszatérőben, megéhezett.
19Látott az út mellett egy fügefát. Odament hozzá, de csak leveleket talált rajta. Erre így szólt: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!” A fügefa tüstént elszáradt.
20Ennek láttára a tanítványok csodálkozva kérdezték: „Hogyan száradhatott el így egyszerre a fügefa?”
21„Bizony mondom nektek, felelte Jézus, ha hitetek lesz és nem kételkedtek, nemcsak azt tehetitek meg, ami a fügefával történt, hanem, ha ennek a hegynek azt mondjátok: emelkedjél föl és vesd magad a tengerbe! - úgy lesz.
22Bármit kértek bizalommal imádságtokban, megkapjátok.”
23Honnan van Jézus hatalma. Ezután bement a templomba és tanított. Közben odaléptek hozzá a főpapok meg a nép vénei és megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?” Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit.
24Ha megfeleltek rá, megmondom nektek, milyen hatalommal teszek így.
25Honnan volt János keresztsége? A mennyből vagy az emberektől?” Azok tanakodni kezdtek egymás közt: „Ha azt mondjuk: a mennyből volt, azt feleli: hát akkor miért nem hittetek neki?
26Ha pedig azt mondjuk: az emberektől, félnünk kell a néptől, mert Jánost mindenki prófétának tartja.”
27Ezért ezt a választ adták Jézusnak: Nem tudjuk.” „Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal teszek így” - felelte ő.
28Példabeszéd az engedetlen testvérekről. „Mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Elment az elsőhöz és így szólt: fiam, menj ki ma dolgozni a szőlőbe.
29Megyek uram, felelte, de nem ment ki.
30Elment a másikhoz és őt is megkérte. Nem megyek, felelte, később azonban megbánta és kiment.
31Melyik teljesítette a kettő közül atyja akaratát? „A második”, válaszolták. Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek: a vámosok és az utcanők megelőznek titeket Isten országában.
32Eljött ugyanis hozzátok János, hogy az igazság útjára vezessen, de nem hittetek neki. A vámosok és az utcanők hittek neki. Ti azonban ennek láttára sem tértetek meg és nem hittetek.”
33Példabeszéd a gonosz szőlőmunkásokról. Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazdaember, aki szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta szőlőmunkásoknak és elutazott (messzire).
34Amikor eljött a szüret, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy beszedjék a termést.
35Ám a szőlőmunkások nekiestek a szolgáknak; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték.
36Erre más szolgákat küldött, többet, mint előbb. Azokkal ugyanúgy bántak.
37Végre fiát küldte hozzájuk, mert azt gondolta: a fiamat csak becsülni fogják.
38A szőlőmunkások azonban a fiú láttára így biztatták egymást: itt az örökös! Rajta, öljük meg és mienk lesz az öröksége.
39Nekiestek tehát, kidobták a szőlőből és megölték.
40Amikor eljön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőmunkásokkal?”
41„A gonoszokkal el fog bánni, felelték, és szőlejét más szőlőmunkásoknak adja bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést.”
42Jézus így szólt hozzájuk: „Sohasem olvastátok az Írásban: A kő, mit az építők megvetettek, szegletkővé lett. Az Úr művelte ezeket, csodálatos szemünk előtt, amit cselekedett.
43Ezért mondom nektek: elveszítitek Isten országát és olyan nép kapja, mely megtermi gyümölcsét.
44Mindaz, aki e kőre esik, összezúzza magát, akire viszont rázuhan, azt szétmorzsolja.”
45E példabeszédek hallatára a főpapok és farizeusok megértették, hogy róluk volt szó.
46Az volt a szándékuk, hogy elfogják őt, de féltek a néptől, mert prófétának tartották.