1Úgy tekintsenek minket, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak megbízottjait.
2A megbízottól pedig nem kívánnak többet, mint hogy hűséges legyen.
3Egyáltalán nem törődöm azzal, hogy ti mondtok felőlem itéletet, vagy más emberi bíróság. Hiszen önmagam fölött sem ítélkezem.
4Semmiben sem érzem magam bűnösnek, de ez még nem ment föl. Az Úr mond fölöttem itéletet.
5Ne ítéljetek tehát idő előtt, míg el nem jön az Úr, aki bevilágít a sötétség titkaiba, s a szívek szándékait is földeríti. Akkor majd mindenki elismerésben részesül Istentől.
6Ezt pedig, testvérek, miattatok alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: Csak ne többet annál, ami írva van! Senki se kérkedjék egyikkel a másik rovására.
7Ki tesz téged másnál különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?
8Ti már jóllaktatok, már meg is gazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk.
9Az apostolok példája. Úgy látom ugyanis, hogy Isten minket apostolokat utolsókká tett, s mintegy halálra szánt. Látványossága lettünk a világnak, s az angyaloknak és embereknek is.
10Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban, Mi gyöngék vagyunk, ti erősek, Ti megbecsültek, mi megvetettek.
11Mindmáig éhezünk és szomjazunk, Nincs ruhánk és verést szenvedünk,
12Hajléktalanok vagyunk és kezünk munkájával fáradunk. Átkoznak minket, de mi áldást mondunk. Üldöznek minket, de mi elviseljük.
13Gyaláznak minket, de mi vígasztalunk. Szinte salakja lettünk ennek a világnak, Mindenkinek söpredéke mostanáig.
14Az Apostol a korintusi közösség atyja. Nem azért írom ezt, hogy megszégyenítselek titeket, hanem, mint kedves fiaimat, intelek.
15Ha tízezer tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam életet nektek.
16Kérlek tehát titeket, legyetek követőim, (mint ahogy én Krisztus követője vagyok).
17Azért küldtem hozzátok Timóteust, aki kedves, hűséges fiam az Úrban. Ő majd eszetekbe juttatja tanításomat Krisztus (Jézusban), amit mindenütt, minden egyházban hirdetek.
18Némelyek úgy fölfuvalkodnak, mintha nem készülnék hozzátok.
19Pedig, ha az Úr is akarja, hamarosan hozzátok indulok. Akkor majd meggyőződöm a fölfuvalkodottaknak, nem szavairól, hanem erejéről.
20Isten országa ugyanis nem szavakban, hanem erőben áll.
21Mit akartok hát? Vesszővel menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?