1Intő példa. Testvérek, nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren,
2s mind megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben.
3Mind ugyan azt a lelki ételt ették, s mind ugyan azt a lelki italt itták.
4Ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla Krisztus volt.
5De legtöbbjükben nem telt kedve Istennek. El is hulltak a pusztában.
6Ezek intő példák számunkra, hogy ne kívánjuk meg a rosszat mint ahogy ők megkívánták.
7Ne legyetek bálványimádókká, mint néhányan közülük, amint az Írás mondja: „Leült a nép enni - inni, aztán fölkelt mulatni.”
8Ne is paraználkodjunk, mint néhányan közülük, s ezért egy nap huszonháromezren vesztek oda.
9Ne is kísértsük az Urat, mint néhányan kísértették, s ezért kígyók által pusztultak el.
10Ne is zúgolódjatok, mint néhányan zúgolódtak, s ezért a pusztító angyal áldozatai lettek.
11Mindez előképben történt velük, s a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk.
12Aki tehát azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, hogy el ne essék.
13Mindeddig emberi erőt meghaladó kísértés nem ért titeket. Hűséges az Isten, aki erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulas lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok.
14Az áldozati lakoma és az Eukarisztia. Ezért, kedveseim, óvakodjatok a bálványimádástól!
15Értelmes emberekkel beszélek: ítéljétek meg magatok, amit mondok.
16Az áldás kelyhe, melyet megáldunk, ugye Krisztus vérében való részesedés? S a kenyér, melyet megtörünk ugye Krisztus testében való részesedésű?
17Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérben részesedünk.
18Nézzétek csak a test szerint való Izraelt! Vajon azok, akik az áldozatból esznek, nem részesednek az oltárról?
19Mit is akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy az áldozati hús vagy a bálvány ér valamit?
20Dehogy! Amit a pogányok áldoznak, nem az Istennek, hanem az ördögnek áldozzák. Igazán nem ohajtom, ogy közösségtek legyen a gonosz lelkekkel.
21Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét, meg az ördög kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztalában, meg az ördög asztalában is.
22Vagy föl akarjuk ingerelni az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?
23Gyakorlati tanácsok. Minden szabad (nekem), de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épületes.
24Senki se keresse ami a magáé, hanem ami a másé.
25Mindenből ehettek, ami a piacon kapható, anélkül hogy lekiismeretbeli aggályok miatt utána kutatnátok.
26„Az Úré a föld és minden gazdagsága.”
27Ha egy hitetlen meghív, s el akartok menni, egyetek mindenből, amit föltálalnak, a nélkül hogy lelkiismeretbeli aggályok miatt utána kutatnátok.
28De ha valaki azt mondja: „Ez áldozati hús”, ne egyetek belőle, egyrészt a figyelmeztető, másrészt a lelkiismeret miatt.
29Nem a te lelkiismeretedről beszélek, hanem a másikéról. Miért vessem alá szabadságomat egy másik lelkiismeret ítéletének?
30Ha hálaadaással eszem, miért szidjon valaki azért, amiért hálát adok?
31Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.
32Se zsidót, se pogányt, se Isten egyházát meg ne botránkoztassátok, hiszen én is mindenkinek kedvében járok.
33Nem keresem, ami nekem hasznos, hanem, ami másoknak az, hogy üdvözüljenek.