1 Peter 5
1 Végső intelem és az örök dicsőség reménye. A közöttetek élő elöljárókat, mint magam is elöljáró, Krisztus szenvedésének tanúja és egyben a jövőben föltáruló dicsőségének is részese,
2 kérem, legeltessétek Isten rátok bízott nyáját: viseljétek gondját, ne kényszerűségből, hanem önként, Istenhez híven: ne haszonlesésből, hanem odaadással;
3 ne zsarnokoskodva a választottak fölött, hanem mint a nyájnak mintaképei (jó szívvel).
4 S ha megjelenik majd a legfőbb Pásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.
5 Ti pedig fiatalabbak, fogadjatok szót az elöljáróknak. Egymással szemben mindnyájan alázatosságot öltsetek magatokra, mert Isten a kevélyekkel szembeszáll, az alázatosaknak viszont kegyelmet ad.
6 Alázkodjatok csak meg Isten súlyos keze alatt, hogy annakidején fölmagasztaljon titeket.
7 Minden aggságos gondot hagyjatok rá, mert ő gondot visel rátok.
8 Óvatosak és éberek legyetek. Ellenségtek, az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, kit nyeljen el.
9 Szálljatok vele szembe keményen a hit erejével, hiszen tudjátok, hogy testvéreiteket szerte a világon ugyanez a szenvedés éri.
10 Isten pedig, minden kegyelemnek szerzője, aki rövid szenvedéstek után (Jézus) Krisztusban örök dicsőségre hívott meg titeket, maga tesz rá alkalmassá, maga erősít és szilárdít meg.
11 Neki legyen (dicsőség és) hatalom mindörökkön - örökké. Amen. Befejezés
12 Ezt írtam nektek röviden Szilvánusz által, akit hűséges testvéreteknek tartok. Figyelmeztetlek titeket és tanúsítom, hogy Isten igazi kegyelme az, amely mellé álltatok.
13 Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni egyház, valamint fiam, Márk.
14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Kegyelem mindnyájatokkal, akik (Jézus) Krisztusban vagytok. (Amen.)