1 Corinthians 13
1 A szeretet himnusza. Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
2 Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen Akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem érek.
3 Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek S vessem oda testem, hogy elégessenek, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem használ nekem.
4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik,
5 Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
6 Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal.
7 Mindent eltűr, mindent elhisz, Mindent remél, mindent elvisel.
8 A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás megszűnik, A nyelvek elhallgatnak, A tudomány elenyészik.
9 Tudásunk csak töredékes, Töredékes a prófétálásunk is.
10 Mikor azonban eljön a beteljesedés, Ami töredékes, véget ér.
11 Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De Mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
12 Ma még csak tükörben, homályosan látunk, Akkor majd színről - színre. Most csak töredékes a tudásom, Akkor majd úgy ismerek, Ahogy én is ismert vagyok.
13 Most megmarad a hit, remény, szeretet, Ez a három, De köztük a legnagyobb a szeretet.